„Az emberi élet nyomorúságának és zűrzavarainak forrása, abból látszik előadódni, hogy túlértékeljük a különbséget egyik tartós helyzet és egy másik között…”
-Adam Smith-
A Sequoia Nemzeti Parkban tett emlékezetes látogatásunk történetét még nem fejeztem be, de már majdnem elkezdtem, viszont hűséges olvasóinkat nem szeretnénk magukra hagyni a reggeli kávéval eltöltött romantikus pillanataikban a köztes időben sem, így megragadnánk az alkalmat, hogy egy mintegy 20 perces előadásnak adjunk helyet a hasábokon az egyéni boldogság érzet szubjektív mivoltáról (van magyar felirat). Másként fogalmazva: miként érzi magát kevésbé elégedettnek az, aki úgy érzi, túl sok lehetőség közül választhat. Azt hiszem Laci ha eljut eddig, jót nevet rajtam, mert ékes megtestesítője vagyok az egész gondolatmenet alapjául szolgáló viselkedésformának… talán épp ezért is tartottam érdekesnek a közben elhangzó példákat.
A tovább után látható videót a Facebook üzenőfalon leltem a mindennapi szemét, vírus marketing, erőltetett photoshop poén, benyelt adathalász vírus és „puszcsi-szercsi-uncsi-szivecske” közt, ékes bizonyítékául, hogy az élet nyomai a legmostohább körülmények közt is megtalálhatóak! Köszönet érte Bandinak.
