"You can tell a lot about a person by what they sell at their garage sale. What kind of books they read, what kind of music they listen to ..."

Tegnap előtt ünnepeltük a 4. itt töltött szombatunkat, méltó módon egy mérsékelten magasztos zarándoklattal a helyi bevásárlóközpontba. E jeles alkalomból – miközben Erika szorgalmasan gyártja a konyhában a ’cookie’-kat - elérkezettnek láttam az időt arra – na jó, valójában elment a net és nem tudok mást csinálni -, hogy adósságunkat törlesztve beszámoljak a legelső hétvégénk első napjáról, avagy a letelepedésünk harmadik akkordjáról. (Egyben jó reggelt kívánunk Katinak most, hogy megint nem hiába ül le reggel a gép elé a munkába érkezve:) )

„Ne dobd ki, jó lesz az még valamire!”

-Nagymamám- 

Elhagytuk az autót – figyelem, visszakanyarodunk ennek a postnak a végére, múlt péntekre -, és vele együtt az adminisztrációs feladatokat is. Jöhetett az igazán nagy fa, mely lesújtó fejszénkre éhezett: lakberendezés. Bútorunk ugyan volt, de szükség volt minden másra, ami elengedhetetlen a lakás civilizált körülmények közt tartásához, valamint a szükséges elemózsia előállításához. Mivel a boltok egészen borsos árakon kínálják az evőeszközöket, lábasokat és egyéb hasonló alkalmatosságokat, így nekivágtunk a garage sales-ek világának, azaz a háztáji garázsvásároknak.