„Észak-fok, titok, idegenség,

Lidérces, messze fény…”

-Ady Endre-

 


Az elmúlt időszakokban a 11 éves ciklusnak megfelelően felerősödő naptevékenység nem csak a föld légkörét bombázta töltött részecskékkel, hanem a januárban téli álmot alvó kalandvágyunkat is feltöltötte néhány Coulombbal – ebben a még Noé által használt mosógép és az öblítő hiánya nagyban segítette az univerzumot, gyakorlatilag már egy darab nedves fa felé közeledve is ívet húzunk… Madison ugyanis hiába van minden érzetünk ellenére délebbre Budapestnél, nem csak a hideg levegő kúszik le a sarkvidékről, hanem a csodálatos természeti jelenség is tiszteletét teszi különleges esetekben!

 

 

Ennek oka, hogy a világmindenség által rendezett lézershow-t előidéző folyamatok a megtévesztő „észak” szó ellenére nem a Föld tengelyére nézve forgásszimmetrikus módon aggatják Gaia nyakába a foton nyakláncot, hanem a mágneses északi pólus szerint rendeződve. Ez a pont pedig nem esik egybe a földrajzi északkal, hanem folytonosan vándorol. Jelenleg valahol a kietlen kanadai tundrán húzódik meg néhány reszkető pézsmatulok lába alatt, ami rögvest megválaszolja a kérdést, miként lehetünk szerencsések az USA északi határánál, míg Európában Skandináviáig kell elzarándokolni. 

sarki fény (az északi féltekén gyakran: északi fény (aurora borealis), délen: aurora australis) a Föld északi és déli sarkánál a légkörbe behatoló töltött részecskék (elsősorban protonok és elektronok) által keltett időleges fényjelenség. Leginkább késő ősztől kora tavaszig figyelhető meg gyakrabban (de nem állandóan) az Északi-sarkkörtől északra, illetve a Déli-sarkkörtől délre. Magyarországról nem látható.

Nevét a római hajnalistennő Aurora nevéből alkották, de északi fény néven is ismert (a borealis jelentése északi, az australis pedig déli).

A töltött részecskék túlnyomóan a Napból származnak (napszél), kisebb hányadukat a Naprendszeren kívülről érkezett részecskék teszik ki. A töltött részecskéket a földi magnetoszféra nagyrészt eltéríti, a mágneses pólusok körüli tartományban azonban bejutnak a légkörbe. A részecskék ütköznek a légkör atomjaival, ionizálják és gerjesztik az atomokat, a gerjesztett atomok pedig fénykisugárzással térnek vissza alapállapotukba. A kibocsátott fény az atomra vagy molekulára jellemző színű. A színkép látható tartományában elsősorban az oxigén zöld és vörös, valamint a nitrogénmolekulák kékesibolya vonalai jelentkeznek, a sarki fény az ultraibolya tartományban is erős. A jelenség 80–1000 km magasságban fordul elő, de leggyakrabban 100 km magasságban figyelhető meg.

A sarki fény formái változatosak, állandóan változnak, gyakran függönyre, ívelt szalagokra emlékeztetnek vagy sugaras szerkezetűek. Műholdról készült felvételek tanúsága szerint a jelenség fénygyűrűként, glóriaként veszi körül a mágneses pólust. Összefüggést találtak a déli és az északi pólusnál fellépő fényjelenségek között. Erős naptevékenységet követően, mágneses viharok idején megváltozik a magnetoszféra szerkezete, ilyenkor a sarki fény alacsonyabb szélességi körökön, így nagyon ritkán Magyarországon is megfigyelhető. Sarki fényt a Naprendszer más mágneses bolygóinál (JupiterSzaturnuszUránuszNeptunusz) és azok egyes holdjainál (Io,Ganymedes) is megfigyeltek.

 

-Wikipédia-

Ha az ember történetesen nem a Frozen Planet – melegen ajánlott hideg látványosság David Attenborough-tól - stábjában tölti az idejét, akkor csak kivételes esetben pillanthatja meg ezt a tüneményt.

 

Annak az esélye, hogy éjszakáról-éjszakára kint pásztázva az eget véletlen módon szerencsével járjunk, majdnem olyan csekély, mint hogy Dani Alves végre egyszer megérdemelt módon idő előtt zuhanyozni térjen egy Classicón… A céltudatos fagyoskodást segíti számos nagyszerű weboldal (Spaceweather, Softservenews/Aurora, Geophysical Institute), melyek rövid és hosszú távú előrejelzéseket adnak a várható intenzitással kapcsolatban (ez a Kp szám, aminek ismeretében belőhető a térképek segítségével, hogy mennyire délen van még esély). Ezek ugyan nem olyan pontosak, mint egy japán elővárosi vasút, de azért egy átlagos hitelminősítő szervet megbízhatóság terén kellemesen aláznak. A hétvégi kiemelt naptevékenységet már napokkal előre beharangozták, így mágneses viharvadász szenzorainkat élesre állítottuk szombaton és vigyázó szemünket a horizont helyett a világhálóra vetettük a pontosabb időkoordinátára várván. 

Mind a kettőnknek megvan a sajátos éjszakai rutinja, együtt meg aztán tényleg fenomenális párost alkotunk… Erika álmában tud elfáradni, ugyanis egy az öntudatlan fantáziavilágba tett kirándulásaihoz íródott forgatókönyvek kacifántosabbak és tömörebbek, mint egy Brad_Pitt_osszes.zip, beleértve például a Blöfföt, 12 majmot, Harcosok klubját. Én a fáradtságot sokkal kevésbé szofisztikált eszközökkel hozom: felébredek. Egy ilyen ébredés alkalmával pillantottam rá a rövidtávú előrejelzésre hajnali 4:30-kor, vasárnap(!). És ott is volt a várva várt jel: viharos erősség 50 percen belül, ráadásul Újhold! Vajon képesek voltunk a hétvégénken hajnalban neki indulni a határnak?

„Indeed!” 

Nyeregbe pattantunk, és a fagyott hókásában eltekertünk néhány halálra fagyott jegesmedve mellett magunkra aggatva minden téli hacukánkat. A Picnic Pointhoz vezető ösvény kapujában letettük a biciklit és két kis Michelin babaként gördültünk be a park éjszaka is fehér hótól szikrázó erdejébe. A park alatt egy kis földnyelvet kell érteni, ami a Mendota tó közepére nyúlik be és számos piknik helyet kínál az odalátogatóknak. Azért választottuk ezt, mert a várostól távolabbi oldalra helyezkedve a tó fölött semmi nem takarja a horizontot és a fényszennyezés is minimális a lehetőségekhez képest.


View Larger Map

 

A hidegben ácsorogva hamar beláttuk, hogy a kivételes élmény nem lesz még különlegesebb. Az északi fény észlelésének ugyanis noha szükséges feltétele a mágneses vihar ezen a szélességi körön, de még nem elégséges… Ahhoz az is kell, hogy ne legyen borult az idő. Utóbbi sajnos nem állt fenn, a délután még kósza bárányfelhők népes nyája estére összebújt melegedni és egy vaskos gyapjútakarót vont a csillagok elé. Kicsit csalódottan tértünk haza hajnali fél 7-kor, de a bakancslista megint bővült: látni a lidérces messze fényt! Bizonyosan lesz még esély ezen a télen, de ha más nem, majd elutazunk csak ezért Lapföldre, ha gazdagok és híresek leszünk! 

Címkék: északi fény wisconsin blog

A bejegyzés trackback címe:

https://wisconsin.blog.hu/api/trackback/id/tr1003889225

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása