„Nem, nem... csináld normálisan! Alkudozz rendesen!”
-Álszakáll árus, Brian élete-
A héten ismét internet szolgáltatót váltottunk... na nem mintha elégedetlenek lettünk volna, de ismét elköltözött a router tulajdonosa. Sajnos ezúttal is elmaradt az időben történő értesítés, egyszerűen egyik este egy ajtóra tűzött papírfecni tudatta velünk a sávszélesség 0 bit/s-re történő korlátozását, valamint emlékeztetett 30$-nyi köztartozásunkra. Kezdődhetett tehát ismét a szomszéd vadászat, melynek lefolyása az "annyira amerikai" rovatba kívánkozik!
A routernek általában a tetején van az antenna, és rendszerint a földre rakják, így logikusnak tűnik, hogy fölfele talán kicsit jobban sugároz. Ezt az az empírikus tapasztalat látszott megerősíteni, hogy az információ sokkal dinamikusabban áramlott, amíg a szomszéddal volt megállapodásunk, mint később egy szinttel feljebbről kapván a jelet. A török leányzó akkurátusan megalkudott az árról: belekalkulálta, hogy mi 2-en vagyunk, ő egyedül, és nem mulasztotta el felhívni figyelmünket a hátralékra sem. Nincs is ezzel baj, teljesen korrekt, és a havi 20$ is egy üdvözítő tarifa volt, nem beszélve az adminisztráció megspórolásáról. Visszakanyarodva a sugárzásra: a fenti gondolatmeneten elindulva ezúttal egy szinttel lejjebbről próbáltunk jelet fogni. Ez sikerült is...
Új elosztónk Dave, az agrár szakra járó srác Illinois déli részéről. Először kicsit húzódozott, de aztán végül egyszer csak hirtelen rábólintott. Említettem neki, hogy eddig is hasonlóan csináltuk, és hogy volt egy megállapodásunk a szomszédunkkal a költségek megosztásáról. Elő is kereste számláját. Az kb. 90$ volt, de ebben volt kábel TV, telefon és net is, utóbbi 37$-t kóstált havonta. Ezen a ponton ismét előjött az óceán két partja közti különbség:
-Szóval akkor milyen megállapodásod volt a szomszéddal?
-Elosztottuk az árat és 20$-t fizettünk havonta.
-Hmm… Rendben, akkor mit szólnál 10$-hoz? /értitek, a 37-ből…/
Majdnem felnevettem értetlenségemben, majd kis híján ajánlottam többet, de aztán összeszedtem magam a nagyvonalúság hatása alól kikecmeregve és elégedetten mentem vissza a lakásunkba az új regisztrációs kóddal…Az oly nagyon szidott nyerészkedő vadkapitalizmus az egyszeri állampolgár szintjén úgy néz ki, hogy meglehetősen mérsékelten képviselteti magát, avagy megint egy jó példa arra, hogy államvezetés és külpolitika törekvései nem reprezentálják a lakosok általános attitűdjét.
