„We smell roses!”
-minden létező hírforrás és internetes felület a városban ma reggel-
Kicsit megszakítjuk a Kalifornia beszámolót az amerikai fociért lelkesedő olvasók kedvéért. Tegnap ugyanis egy viszontagságos alapszakasz után a már-már dél-amerikai vallásos foci imádatot is elhomályosító módon szeretett egyetemi csapatunk megnyerte a BIG10 konferencia döntőjét a szívből utált és rettegett Michigan State Spartans ellen a legjobb amerikai foci meccsen, amit valaha volt szerencsém látni. No nem a helyszínen, hanem egy halom pirosba öltözött egyetemista közt a Union South bárjában. Tovább után két kis video, őrületes végjáték és néhány trükkös játék az ellenféltől (közben időzzünk azért el az arcokat pásztázva a fenti képen… a srácok 19-22 évesek)!
Az első negyedben 21-7 állt már az eredményjelzőn. Monthee Ball minden rekordot megdöntött az idei 39. TD-jével (ez alig több mint 10 meccsen nem olyan rossz…), majd jöttek az igazi izgalmak. A Michigan előbb összeszedett még 7 pontot, aztán bevitték a pszichológiai mélyütést az alábbi TD és fake penalty kombinációval.
Mi, mint nem túl hardcore rajongók őszinte elismeréssel biccentettünk az ellenfél kreativitását és bátorságát elismervén (2 pontos fake a 20. percben…), a bár néma csenddel reagált.
Innentől jött a kétségbeesett kapaszkodás, aminek eredményeként 34-39-nél sikerült felzárkózni. A csapat romokban hevert, a védelem lyukas volt, és összességében elmondhatjuk, hogy elég vesztes mentalitás kezdett kirajzolódni a nagy egészet nézve. A szezon során kétszer vesztettünk az utolsó másodpercben, mind a két rangadón, most pedig +14-ről sikerült -12-re visszaesni meccs közben. Russel Wilson, az irányító – aki egyébként draftolva lett már baseball-ban… - másként gondolta. A csapat egy részével ellentétben ő akkor alkot igazán nagyot, ha brutális a nyomás rajta. 4. és 7-nél álltunk, amikor is a fal megint eresztett, Russel pedig a nyakában talált pár utána rohanó michigani játékost 4 perccel a meccs vége előtt (a videón 3:08-tól). Térült-fordult, a labda repült, a bár felugrott, csak úgy zengett az éter a „Come on!” felkiáltásoktól, a labda pedig megtalálta a helyét vagy 30 yarddal arrébb… First Down Badgers! Ball aztán be is vitte a vezető TD-t, amivel át is vettük a vezetést 40-39-re. Kellett a két pontos, mert 41-39 esetén egy FG vereséget jelentett volna. Wilson odaállt, majd jól megkergették… és amikor már mindenki kétségbeesett, ő valahogy megcsinálta! Elképesztő volt! 42-39 ide.
A végső győzelemhez kellett, hogy az ezt pár perccel követő Wisconsin punt kísérletbe mérhetetlen ostoba módon belerongyolt a védő, eltalálva a lendülő lábat, ami újabb First Down-t adott a Badgers-nek. Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy a zászló miatt érvénytelen punt visszahordásból 1 yard híján Michigan TD lett… Russel pedig letérdelt, és kezdődött az ünneplés! Rose Bawl, január 2.!
