Az emberek szeretnek magasra menni, messze látni.
-BME, marketing kurzus egyik első mondata-
Az anyagi alapon történő szűkítés – mely lényegében földrajzi határokat szabott – után jött csak a neheze: tengernyi lehetőség közül kiválasztani azt a néhány intézményt, amelyet megpróbálunk kitartó ostrommal bevenni. Fegyverzetünk néhány egy rakás még a gyártósoron rostokoló pdf dokumentum (életrajz, motivációs levél, kísérő levél, publikációk, stb.), irányzékunk a világháló, hírszerzésünk a Google. Szempontjaink pedig… miért pont ezen a téren ne szeretnénk „magasra menni”? És ki ne szeretne magasra menni? Az emberi természet alapvető velejárója alighanem a sikeréhség, a nagyra vágyás, az ég felé kapaszkodás: egy ilyen lehetőségből bizony ki kell hozni a legjobbat! Tovább után rangsorokról, Floridáról, honlapokról és keresési algoritmusról!
A világháló tele van különböző egyetemi rangsorokkal, melyek legyenek akár amerikai, akár világ szintű összesítések, tobzódnak rajta az USA legismertebb felsőoktatási intézményei. Kétségkívül járható útnak tűnik, ha egy ilyen rangsorban kinézzük a legelőkelőbb, még elérhető célpontokat. Fontos megjegyezni azonban, hogy az összesített ranglista (a továbbiakban a Times 200-as listájának adataival dolgozunk) nem minden esetben informatív. Jó példa erre a mindenki által ismert Harvard, melynek esetében egyáltalán nem a műszaki-tudományos vonal jelenti a húzóágazatot.
Érdemes rápillantani a műszaki Top50-es rangsorolásra, melyen több, az összesítésben egyáltalán nem feltűnő pozícióval rendelkező egyetem is előkelő helyekkel büszkélkedhet. A mi kicsit lejjebb található listánkon a szám a műszaki-tudományos helyezést jelenti, míg a zárójeles érték a Top200-as összesített értéket.
Az amerikai egyetemek esetében fontos szempont az is, hogy mennyire vesznek részt kutatásokban, azaz rendelkeznek-e kiemelt RU/VH Research University minősítéssel. Ezek az intézmények sokkal inkább tekinthetőek egy önálló kutatóintézetnek a mi szemszögünkből vizsgálva, sem mint egy itthon megszokott képre formált felsőoktatási műhelynek. Természetesen a számok és a statisztika hazájában – elég csak egy baseball meccs kiértékelésére és a játékosok adataira gondolni – erről is található információ: az egyetem által kutatásra költött pénz fontos mércéje az ott folyó munkának. Kicsit talán furcsa azt hallani, hogy dicsőségként kerül elkönyvelésre a K+F kiadások rovatban található csillagászati számérték, de jobban belegondolva mi más jellemezhetné jobban az egyetem fejlesztések iránti elkötelezettségét? /A kiemelt helyeken évi 1 milliárd dollár közeli értékekről van szó…/
Ezek a számok azonban még mindig nem szakterület specifikusak, hanem az egyetem egészére vonatkoznak. Lehetséges, hogy az általunk áhított kutatásnak írmagja sem található meg az adott karon, de mellette 10 másikban világszínvonalú eredményeket mondhat magáénak. Itt jön képbe a homo sapiens sapiens legjobb barátja: a google. Innentől a mi ügyességünkre van bízva, hogy ki tudjuk-e csiholni a szinte végtelen mennyiségben rák zúduló információból a számunkra értékeset, és rábukkanunk-e a tűre a szénakazalban. Szerencsére az USA egyetemeinek honlapjai többségükben karcolják a tökéletes szintet, és kvázi minden megtalálható rajtuk. Ugyanez igaz a főoldalakról elérhető kutatócsoportok, tanszékek aloldalaira is. Mindez alighanem abból adódik, hogy kiélezett verseny folyik egyrészt a legkiválóbb hallgatókért, másrészt a cégek dollármillióiért, mely életben tartja az egyetemet. Nagy piacról és komoly konkurenciáról lévén szó, a fent említett ranglisták nem csak pusztán szimbolikus jelentőségűek és az adott alma mater falai közé tartozók önbecsülését legyezgető világi hívságok, de bizony komoly pénzösszegeket vonzó reklámanyagok is.
A keresgélés Erika karának egyetemi kapcsolatával indult, pontosabban ez hozta meg az ihletet az egész USA úthoz: egy kapcsolat a Florida Institute of Technology-val. A komplexum a floridai Melbourne községben található (napsütötte tengerpart, kisváros ugyan, de rálátás a NASA minden kilövésére, és az általam oly rajongott űrkutatási hivatallal direkt kapcsolat), és bár nem foglal el komoly pozíciókat a rangsorokon, ez viszonylag fiatal korának tudható be. Jelentős fejlesztések zajlanak, és mindent megtesznek a hallgatók odavonzásáért, így viszonylag jó esélyeket sejtetett ez a tehetségekre éhes attitűd. De csak ott motoszkált bennünk, hogy van-e vajon más, jobb lehetőség is?
A saját területemet jobban ismervén a CFD online kutatóintézeteket összegyűjtő listájának szemezgetésével kezdtem a kutakodást. Itt lényegében minden olyan osztály megtalálható, ami releváns kutatásokat folytat az áramlástani szimulációk és fejlesztések terén. Sorra véve a helyeket, ellátogatva a megfelelő honlapokra sikerült szűkíteni a kört. Ez után jöhetett az adott intézmény vegyészmérnöki kutatásainak megvizsgálása, egyáltalán a megfelelő osztály meglétének ellenőrzése. Rendszerint magukat a folyamatban lévő kutatási témákat is meg lehet találni, így egy egészen pofás Excel táblázat készült az egyetemek neveivel, elhelyezkedésükkel, rangsorolásukkal, a megfelelő csoportok linkjeivel és az előző postban tárgyalt gazdasági összehasonlító adatokkal. Nem volt más hátra, mint egymástól függetlenül sorba rendezni az adatokat, és kiválasztani a jelölteket. A terv egyszerű volt: pályázni az elsőre. Ha nem kapjuk meg mind a ketten a fogadólevelet, akkor jöhet a 2. És így tovább, míg egyszer csak elakad a folyamat. Az elakadás biztosítása érdekében választottunk olyan helyeket is, melyek vagy földrajzi viszonyaik, vagy egyéb megfontolások miatt – viszonylag fiatal intézmény – talán kevesebb odavágyó hallgatót tudnak felmutatni, így a rosta kicsit sűrűbbre szőtt.
Szerencsére nagy volt az egyetértés, és az első 3-4 terén nem volt kérdés:
University of Wisconsin-Madison – 34(43)
University of Minnesota – 27(52)
Florida Institute of Technology - -(-)
Georgia Institute of Technology – 10(27)
A listán ott volt még az Iowa State University fantasztikus áramlástani laborral, de kevésbé fantasztikus földrajzi fekvéssel, a Princeton, a Notre Dame, a Virginia Tech, a Purdue és a John Hopkins is. Mindent egybevetve Wisconsin került ki győztesen, és szerencsére nem kellett nekilátni az idegtépő lépegetésnek a listán, de ez már egy másik történet!
