Az elmúlt hétvégéken több programon is részt vettünk pusztán szórakozásból, eközben azonban sokat tanultunk is. A második félév beindulásával ismét válogatni lehet az egyetemi rendezvények között, legyen az nemzetközi diákszervezet programja, zene, mozi, tudományos előadás.

„…havat hord a szél…”

-Beatrice- 

Az már régóta tudott dolog, hogy a hírforrások egy jelentős része sokkal fontosabbnak tartja azt, hogy VV Alekosz látta a Fény utcai piacon egy doboz töpörtyű majszolása közben BB Jolánkát, miközben az Kiszel Tünde reggeli zacskós tejének kiszakadásáról olvasott a Bors magazin fölé hajolva egy mérsékleten trendi színű pufidzsekiben, amit ráadásul a sarki halárus pultjának támaszkodva össze is maszatolt egy szatyornyi Norbi update sózott hering kézhezvétele közben, mint mondjuk a világ vezető külföldi híreit, vagy uram bocsánat egy korszakalkotó tudományos eredményt. Azt is tudjuk, hogy sportcsapataink vagy világklasszis teljesítményt nyújtanak, vagy a játékvezető szemet kiszúró módon csalt ellenünk, esetleg “magyaros módon összeomlottak”, vagy a világ szégyenei, akikbe a tepertős pogácsa is kár, nem hogy a pénz… Szociológia szempontból érdekes, morálisan pedig ingoványos volt látni, hogy a kézicsapat kezdeti lendületét a nép fiainak egy tetemes hányada Nagy Laci gyalázásával “ünnepelte” a Facebookon. Mindezek fényében is meglepő azonban, hogy még az időjárás jelentés is lehet bulváros! Tovább után megpróbálunk felnőni a feladathoz, hogy megint szót emeljünk az itteni télről immár megfelelő hangnemben!

 „Ez egy tető! Beázik és kész!!!”

-felháborodott kivitelező végső érve a még felháborodottab fogyasztó reklamálására-

Hát eljött a pillanat... Ma reggel még csak Stanley üdvözölt minket a buszmegálló felé kapaszkodva a kapucninkba, de mire a 37-es járat bekocogott a rendeltetési helyére – apropó, ez a busz reggel 10 percenként jár, ami helyi viszonylatban olyan, mintha a 7-es buszok lényegében egy összefüggő fémfolyosót létesítenének Budapesten -, addigra már valami jeges-nedves-darás szmötyi áztatta ruhánkat (a szmötyi szó etimológiájára még majd visszatérünk, mert számos árnyalt használat lehetésges az alkalmazott szókapcsolattól függően, pl. jelenelg élelmisszerre is alkalmazzuk. Példamondat: „Fagyi helyett ma túrós szmötyi a desszert!”). A helyzet odáig fajult, hogy immár ünnepélyesen bejelenthetem: november 9-én 10 óra környékén első ízben kezdett havazni! Összefüggő hótakaró nem várható, ellenben eléggé nedvesek a körülmények... A helyzet csak átmeneti, az eljövő napokban ismét beköszönt a napsütés, amit el is várnánk Kaliforniáig lehetőségek szerint.

Most angol small talk-ot kezdeményezek, és ejtenék pár szót az itteni időjárásról. Ugyan a jégkorszak még nem köszöntött be, de az már most érezhető, hogy ez itt más, mint otthon. A legnagyobb különbség, hogy pillanatok alatt változhat az égkép, és a Rómaihoz hasonló erős napsütés az állandóan 20°C-ot tartó légkondícionálók közül kilépve csalóka lehet, ugyanis attól, hogy nagyon süt a nap, még lehet hideg. ... ennyi volt a pár szó.

„Winter is coming!”

-Ned Stark- 

Új rovatunkban különösebb kommentárok nélkül próbálunk éreztetni néhány momentumot, pillanatot, képet, jelenséget, érzést, ami jövendő lakhelyünkhöz kapcsolódik. Nagy volt a kísértés, hogy bulvárosan, szenzációhajhász módon és közhelyesen a legtriviálisabb képpel nyissunk: Wisconsinban télen hideg van, és igen, esik is! El is csábultunk, így jöjjön néhány téli pillanat az egy éjszaka leesni képes hóról – ezen a ponton végképp eldőlt, hogy nem lesz saját autónk – valamint az ennek okán kiadott egyetemi szünet hagyományos felhasználásáról! A valósághoz hozzátartozik, hogy az összes felvétel legendás hóviharokhoz kapcsolódik, amelyekből évente azért csak nagyságrendileg 1 van. Hajtás után hópihe!