„Ma este itt lesz a színpadon Magyarország 8 legjobb énekese!”
-Tilla-
Odahaza már rég eljött a pillanat, amikor a tehetségkutató show-k átfordultak önmaguk paródiájába, és a magukkal mit kezdeni nem tudó, feltűnési viszketegségben szenvedő műsorvezetők és zsűritagok éppen csak el nem kezdtek Kossuth-díjakat osztogatni a fentihez hasonló megmosolyogtató ömlengések közepette. Annyit bizonyára megtanultunk az elmúlt 5-6 évben, hogy a 10 millió szövetségi kapitány országa legalább 1 millió TOP10 énekest is kitermel évről-évre, akikre még több forintnyi SMS-t is hajlandóak vagyunk áldozni. Ezen bőség ellenére mégis őszinte lelkesedéssel tudok bemutatni most valakit, kis túlzással egyszerűen csak az út széléről.
Most nem valami kikent-kifent futószalag sztárocskáról, vagy felvasalt hajú, feszülős naciban vonagló új Adoniszról lesz szó, hanem egy átlagos megjelenésű, szemüveges srácról, aki az Everglades park Homestead melletti bejáratánál üzemelő „Robert is here” névre hallgató családi gyümölcskereskedésnél pengeti a gitárt némi borravaló ellenében. Magam is majdnem visszamentem a kocsihoz a kameráért, miközben elkerekedett fülekkel figyeltem, de végül ebben megakadályozott az a tény, hogy könyékig maszatos és ragacsos voltam életem első friss mangójának szétfröccsenő nedveitől. Szerencsére ami nincs fent a youtube-on, az lényegében nem létezik, így most jöjjön 3 szám sajnos nem stúdió, de a modern telefonoknak hála: élvezhető minőségben – zárójelben gondolatjelben megjegyeznénk azt is, hogy magukért a gyümölcsökért is érdemes megállni!
