Úgyis olyan lesz a lakásunk, amilyenné mi tesszük!
-Erika-
Amikor elkezdtem írni a blogot, elterveztem miként is közeledünk majd az induláshoz a webes hasábokon, fokozatosan ráközelítve a pontos célpontra. Ehhez képest természetesen tökéletesen másként alakulnak a cikkek. Ennek jegyében ma a jövendőbeli lakásunkról lesz szó, és majd csak ez után ismerkedünk meg magával a várossal és az állammal. Tovább után megteendő yardokról, megvásárolandó holmikról, Zimmer Frei-ről, a pénzügyi folyamatok nehézségeiről és az Internet csodálatos vívmányairól, lehet több poston át is!
Miután leszűkült a kör néhány potenciális lakásra, jöhetett a kapcsolatfelvétel. A jelöltlista szélsebesen zsugorodott egyetlen egyre, ami nagymértékben megkönnyíti a döntéshozatalt… Különösen azért – bár nehéz utólag elkülöníteni, hogy ez mennyiben ok, és mennyiben okozat -, mert az ügyfélszolgálat magasan itt volt a legsegítőkészebb! A továbbiakban levelezőpartnerünket az egyszerűség kedvéért Nicole néven fogjuk emlegetni, mivel így hívják… Teljes nevén Nicole Zimmer, ami némiképp illusztrálja, hogy északon bizony sok a skandináv-germán leszármazott. Nagyjából 40 levelet sikerült váltani. Az elsőkben egyszerűen csak a lakás specifikációiról érdeklődtünk – sikeresen -., valamint próbáltam további fényképeket kicsikarni – sikertelenül. A későbbiekben aztán megkezdődött a szerződés elintézésnek procedúrája, ami nem olyan egyszerű ebből a távolságból, de nagyjából annyival volt egyszerűbb az arizonai esetnél, mint az új érettségi a klasszikusnál. Ezúttal szerencsére hanyagolhattuk a több környi postázást, és a szerződés sem volt 20 oldal 10-es betűmérettel 0.8-as sorközzel.
A lakás legeslegnagyobb előnye kétségkívül a logisztikából adódik:
View Untitled in a larger map
B-vel szerepel az apartman, A-val Erika jövendőbeli munkahelye, C-vel az enyém. 2 éve Vegasban már megtanultuk, hogy mindig, ismétlem: mindig, minden körülmények közt nézzünk rá a léptékre egy amerikai város esetében, ugyanis ami 1 sarokra van, az attól még lehet egy mérföldre is… Jelen esetben B A-tól a roppant kényelmes 1 mérföldes, C-től pedig 0,7 mérföldes távolságban helyezkedik el (Tucsonban ez az érték olyan 9,5 volt…). Ez kényelmes séta/bicikli táv, bár szembe szélben, sodró hóesésben, 50 cm égi mannával a lábunk alatt körül, negatív Fahrenheitben valószínűleg ez is brutál messze lesz, de az év nem csak januárból áll majd. Ennél közelebb lakni gyakorlatilag csak hálózsákban a laborban lehetne – nem mindig lenne kényelmetlen megoldás, teszem hozzá…
A fentebbi kép a bal szélen már a lakótömb külső homlokzatát mutatja, ami bár nem hordoz magán szecessziós stílusjegyeket, de egy görög arizonai nyaralóhoz is csak a lapos tetőben hasonlít, és van valami neoszocialista beütése is. Sebaj, jó helyen van, és hogy Erikát idézzem:
Úgyis olyan lesz a lakásunk, amilyenné mi tesszük!
Nagyon igaz, másrészt mindig erre a mondatra fogok hivatkozni, ha esetleg véletlenül nem érezzük az elégedettséget velőnkig hatolni!:)
Vessünk egy pillantást az épületre az utcáról is (Hail Street View!!!):
Valamint nézzünk végig az University Ave-n. Ami leginkább szembeötlő nekem kaktuszföld után: vannak növények! Mármint lombkorona, gyep, meg ilyesmi! És mindez a város közepén.
Kicsit kevésbé vonzó a kép, ha átugrunk az épület túloldalára, és a térképen is vastagon szedett Campus Drive-ra ülünk le képzeletben.
Egyrészt ez az út ronda – az aszfaltozás Amerikában sem tökéletes, ezt már múltkor megtapasztaltam, továbbá a nagy utak széle sincs feltétlen agyonkarbantartva -, másrészt széles, nagy és átszeli az egész várost, ergo alighanem forgalmas is. Valószínűleg az nem gond, hogy zajos, mert a kép jobb szélén látható tehervonat eltompítja az egyszerű motorhangot. Szerencsére a vonatforgalom nem túl nagy az USA-ban, de a tehervonatok bődületesen hosszúak – a sivatagban egyszer 390-ig számoltuk a vagonokat, majd a szerelvény eltűnt egy alagútban… A szobaválasztásnál maximálisan próbáltuk elkerülni az északra néző ablakokat részben a Campus Drive miatt, részben mert arrafele van Kanada és a hideg. Preferenciáinkat google képekben eljuttatva végül meghallgattatásra leltek óhajaink, és a csillaggal jelölt kis szobát kaptuk – a korai keresés előnye, hogy készséges segítőnk révén még ilyen választási lehetőségeink is voltak a dömpingszerű foglalások előtt -, elkerülvén a nagy utat és a keleti felkelő nap sugarát. Valószínűleg nem a táj miatt fogunk beleszeretni ebbe a lakásba, de ehhez már Pesten is hozzászoktunk.
Apró pozitívumként még feljegyeztem magamban, hogy a sarkon van egy Subway, ami életmentő lehet például első este érkezésnél, de amúgy is egészen kényelmes állapot ahhoz képest, ami Tucsonban fogadott – a lakáshoz legközelebbi hely, ahol bármit lehetett venni, 3 mérföld volt.
Mielőtt rátérnénk a lakás belsejére, még néhány szót az anyagiakról. Maga a létesítmény kb. 45 négyzetméter, alaprajzát tekintve pedig ehhez hasonló, lehet pontosan ilyen is:
Nem luxus, nem nyaraló, de tökéletesen illeszkedik az igényekhez és az elvárt funkciókhoz! Az ár havi 717$, ami jelen pillanatban 132000 Ft, ebben nem foglaltatik benne a villanyszámla és az Internet, de hála istennek a fűtés például igen. Utóbbi előzetesen aggasztott gondolván a télre, de minden kétely feleslegesnek bizonyult. A Wisconsin államban illetékes energiaszolgáltató oldalán ugyanis apartmanonként lekérdezhető az előző éves átlagos villany és gázszámla értéke a címet beírva… Durva… de koránt sem annyira, mint a kidobott érték. A forró, párás nyarak – légkondi - és metsző telek – fűtés – városában a havi átlagos villanyszámla 22$, a gáz pedig 23$. Minimum kezelhetőnek nevezném. Nicole tájékoztatása szerint az Internet nagyjából havi 30$-t kóstál, így a szumma érték 800$ alatt marad, ami nem kevés, de ha tucsoni szobámra gondolok 440$-ért egy 4 fős lakásban, akkor semmiképp nem elégedetlenkedem. Itt ez ennyibe kerül és kész.
A szerződés lebonyolítása egyszerű volt. Fel voltam készülve a hosszas és fárasztó levelezgetésekre, de erre nem volt szükség. Scannelt dokumentumok, e-mail elegendőnek bizonyult. Kivételt jelentett az egyszerűség már-már üdítő mértéke alól az előleg befizetése, ugyanis ismét előkerült a probléma: (folyt. köv.)
