„Beznicza Márk gondolatban már a Bahamákon jár…”

-Borók tanárnő, irodalom órák visszatérő motívuma-

Szinte hihetetlen, de már több mint 4 hónapja megérkeztünk Kaliforniából. Azóta a dolgos hétköznapok munkáltak, és gondolatainkat lekötötték a lombikok, lézerek, Matlab kódok, kiértékelő programok és leginkább a jövő tervezése. Ha sebtiben átfutom az eseményeket, hamar be kell látnom: bizony pokoli fordulatos, és életünk hátralevő szempontjából meghatározó volt ez a tél, ami wisconsin-i léptékkel mérve elmaradt mint a Real Madrid győzelem Münchenben… Gyakorlatilag észre sem vettük, hogy hova tűnt el ez a 4 hónap, és már azon kaptuk magunkat, hogy hivatalosan is kezdetét veszi a nyár holnap! Ehhez egyelőre repülőre kell ülnünk, de ha a nyár nem jön hozzánk, akkor majd Mohamed megy a hegyhez, vagy legalábbis valami hasonló!

Mire ezek a sorok kikerülnek a világhálóra, még nem érkeztünk majd meg, de már majdnem elindulunk (itt most elgondolkodtam a fenti mondatszerkezetben megtalálható igeidőkön…)! Az út természetesen a repülőgép elérésével kezdődik, ami szerencsére ezúttal Madisonban esedékes. Egyetlen apró kis bosszúság árnyékolja csak be ezt az eseményt (azon kívül, hogy balga módon nem csak a Bajnokok Ligája elődöntőkre, de még a sorsdöntő classicóra is rászerveztem az utat:) ), mégpedig a tömegközlekedés mérsékelten együttműködő jellege: a legkorábbi busz 7:40-kor érkezik meg a Dane County International Airport-ra, ami nem mutatkozik elegendőnek, tekintetbe véve, hogy addigra már majdnem felszáll a csatlakozás is Chicagoban. Az Illinois államig tartó kis hipertérugrás érdekében tehát taxit kell hívnunk hajnali 5-re, de költségkímélési okokból a felvételi állomás a kampusz lesz – a város körzetekre való osztottsága indokolja a kis 20 perces sétát.  

De ne is ragadjunk le a részleteknél, hiszen azokkal ennél jobban mi magunk sem vagyunk tisztában. A cél földrajzi értelemben előbb Florida, majd a Bahama-szigetek, képletesen pedig a felhőtlen és gondtalan pihenés és télbúcsúztató pancsolás. Tőlünk némiképp szokatlan módon ugyanis most szó sem lesz 3000 km-es autózásokról (most gondoltam végig, hogy eddig a legrövidebb több mint 2 napos utunk 2500 vezetett kilométert jelentett…), hajnali kelésről, a lemenő nappal való versenyfutásról. A mind a kettőnk által preferált aktív nyaralások sorát megszakítjuk egy igazi különlegességgel: az ifjúság és gyermekévek irodalom órákon felderengő fantáziavilágát betöltő homokos, pálmafás, nyílt óceános tengerpartok meseképét vizsgáljuk majd meg teljes életnagyságban (persze a kontinensen töltött pár napon azért nem bújunk ki bőrünkből, és beterveztünk pár látnivalót)! Tesszük mindezt teljes kiszolgálás mellett, ugyanis meglátva egy hihetetlenül kedvezményesnek mondható akciós csomagot, elcsábultunk az all-inclusive útra.  

A repülő tehát Fort Lauderdale-ben landol, ami már önmagában is roppant kellemes. Itt ismét egy tengerentúli ismerősünk vendégszeretetét élvezhetjük – Krisztának előre is jár a köszönet – a kanadai mintát követve. A hagyományos floridai értékek – homok, strand, víz, búvárkodás – gyors szemrevételezése után másnap a helyi nemzeti park, az Everglades lesz terítéken airboat-ostul – mert enélkül nem teljes egy floridai tartózkodás -, aligátorostul és remélhetőleg sasostul. Harmadnap délelőtt el kell zarándokolnunk West Palm Beach kikötőjébe, ahol a Bahamas Celebration 205 méter hosszú, 7 utas fedélzettel ellátott, jelentéktelen 1500 fő befogadására alkalmas kis tutaja vár minket… (hazafele hasonló módon eltölthetünk egy estét a járművön) 

A hajón még fejenként 12$ borravaló befizetésére vagyunk kötelesek, de ez az utolsó kiadás elméletileg. A vacsora a csomag része (az ital nem), és még több étterem közül is lehet választani, miként a felső szinten is lehet válogatni a medencék sorából … A hajó ugyan akár pár óra alatt is elérhetne Freeportba, de a habokon való ringatózás – már amennyire egy ilyen monstrum ringatózik – az élmény része, így csak másnap reggel 8-ra teszi ezt meg. A szigeten pedig vár minket a Viva Wyndham Fortuna Beach Resort (képen). Itt az all-inclusive annyira „all” a prospektus szerint, hogy egy lyukas garas nélkül is eltölthetjük a 4 estét: napi 3 étkezés, korlátlan ital fogyasztás, korlátlan használat a sportlétesítményekre és a nem motoros sporteszközökre vonatkozóan, bicikli, szörf, minden, amit csak vár az ember egy ilyen helytől. Mindez pedig az előszezon miatt – az időjárás miatt nem kell aggódni, 28 fokos levegő, ragyogó napsütés és az áramlatok miatt 26-27 fokos óceán vár minket – megfizethető áron.  

Nyugodtan mondhatom, hogy kellőképpen kimerülten és izgatottan várjuk az idilli semmittevést, amit alighanem professzionális módon fogunk űzni a fehér homokon. Kattintani jövő héten is érdemes lesz, mert egyrészt remélhetőleg elég jó lesz a Wi-Fi a kép feltöltéshez, másrészt más, előre megírt posztok is várhatóak. Továbbá ebben a rövid előzetesben sem akartunk minden programot lelőni, így a Floridában töltött napok tartogatnak majd további meglepetéseket is!

Címkék: repülés florida bahamák everglades wisconsin blog

A bejegyzés trackback címe:

https://wisconsin.blog.hu/api/trackback/id/tr974464055

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása