Az ismertető cikkek sorában végére maradt maga az egyetem, a University of Wisconsin-Madison. Született már pár írás, amiben érintőlegesen szó esett a város legfontosabb intézményéről, vagy éppenséggel annak egyetemi rangsorokban elfoglalt helyéről, továbbá a minket fogadó kémiai és mechanikai kutatóintézetekről, de magáról az egységes egészről még nem. 24 órával Kevesebb mint 24 órával a felszállás előtt pótoljuk ezt a hiányosságot!
A University of Wisconsin-Madison (érdemes megnézegetni a kifogástalan honlapot!) a University of Wisconsin egyetemi hálózat zászlóshajója. Magyar szemlélettel nem teljesen értjük, hogy mit is jelent ez az egyetemi hálózat, vagy ennek mik a pontos következményei – talán egy egyetem, és az egyes városokban való megjelenés amolyan kihelyezet központoknak tekinthető, de ez sem állja meg a helyét, mert szinte minden városban lehet mindenféle képzést találni -, de tavaly mindenesetre felvetődött már a teljes függetlenedés gondolata is, ezt elsősorban hatalmas méretei indokolják. Jelenleg ugyanis 42099 beiratkozott hallgatóval rendelkezik, akiket egy 2017 fős tanári stáb terelget az élet rögös útjain, mindehhez pedig további 16507 alkalmazott nyújt segítséget. A hallgatók közül 23642 közvetlenül az államból származik, további 12383 az USA már területeiről, 4816 pedig külföldi állampolgár ez utóbbi 11,4%-ot tesz ki. Érdekesség, hogy ez a 4816 ember összesen – nem tévedés – 131(!) országot reprezentál! Tavaly ősszel 1452 BSc, 331 MSc és 200 doktori képesítést adtak át. Összesen 20 „iskolára” bomlanak a felajánlott képzések – ezek leginkább a mi karainknak feleltethetőek meg talán, pl.: School of Mechanical Engineering -, ezeken 135 BSc, 151 MSc és 107 doktori program kerül meghirdetésre.
Mint már korábban említettük, Amerikában óriási jelentősége van az egyetemi rangsoroknak, az intézményre aggatott címeknek, és a hozzájuk kötött különböző statisztikáknak, melyekből több van, mint buszsávban az audis. A University of Wisconsin-Madison úgynevezett RU/VH kategóriájú, avagy kiemelten magas aktivitású kutatóegyetem. Ezt egy mellbevágó számadattal is alá lehet támasztani: az elmúlt évben az egyetem összesen 1 milliárd dollárt költött kutatásra – nem villanyszámlára, fizetésekre, projektorra vagy fűnyírásra, hanem csak és kizárólag kutatásra -, ami az egész nemzetben a dobogó legalsó fokára kvalifikálja őket. Ezen tény sokat nyomott a latban a választáskor, hiszen szinte surranópályán hasít az egyetem a körberajongott, és méregdrága nagyvárosokban elhelyezkedő kivételes nagyágyúk közt! Az egyetem egykori hallgatói/dolgozói összesen 19 Nobel-díjat nyertek el az évek során. Olyan kutatókról beszélünk, mint (wikipédia alapján)
- John Bardeen, B.S. 1928 and M.S. 1929, twice recipient (unique in history) of the Nobel Prize in Physics in 1956 and 1972
- Saul Bellow, completed graduate work, recipient of the Nobel Prize for Literature in 1976
- Günter Blobel, Ph.D. 1967, recipient of the Nobel Prize in Physiology or Medicine in 1999
- Paul D. Boyer, M.S. 1941, Ph.D. 1943, recipient of the Nobel Prize in Chemistry in 1997
- Herbert Spencer Gasser, A.B. 1910, A.M. 1911, recipient of the Nobel Prize in Physiology or Medicine in 1944
- Alan G. MacDiarmid, M.S. 1952, Ph.D. 1953, recipient of the Nobel Prize in Chemistry in 2000
- Stanford Moore, Ph.D. 1938, recipient of the Nobel Prize in Chemistry in 1972
- Erwin Neher, M.S. 1967, recipient of the Nobel Prize in Physiology or Medicine in 1991
- Theodore Schultz, M.S. 1928, Ph.D. 1930, recipient of the Nobel Prize in Economics in 1979
- Edward Lawrie Tatum, B.A. 1931, M.S. 1932, Ph.D. 1935, recipient of the Nobel Prize in Physiology or Medicine in 1958
- John H. Van Vleck, A.B. 1920, recipient of the Nobel Prize in Physics in 1977
Számomra azonban náluk is kedvesebb Jim Lowell személye, aki az Apollo 13 parancsnokaként tett szert világhírre. Ő két évet töltött el az egyetem falai közt, mielőtt a tengerészeti akadémiára nyergelt volna át.
Az egyetemet 1848-ban alapították, ami nyugodtan tekinthető történelmi távlatnak, hiszen egy idős Wisconsin állammal. Az igen reprezentatív Bascom Hall épületét 1859-ben adták át, majd ahogy ez már csak lenni szokott, 1916-ban leégett és eredeti formáját örökre elvesztette, ugyanis a kupola helyreállításával már nem múlatták az időt. Mára a komplexum összesen 933 acre-n terül el – kicsit jobban megfogható mértékegységben: 378 hektáron. Ide klikkelve eljutunk egy campus térképhez, amelyen minden színes épület az egyetem részét képezi.
Az intézményrendszer később bővülésnek indult, 1956-ban megalapult a Milwaukee-i központ, majd 68-ban Green Bayben és Parkside városában is létesült egy-egy kampusz. A sok University of Wisconsin-valami 1971-ben egyesült jogi értelemben egy egységes rendszerré.
Kicsit csapongva a tényadatok közt, még megemlítenénk, hogy az egyetem rendelkezik az USA 13. legnagyobb tudományos könyvtárával 8,1 millió kötet formájában. Ez összesen 40 különböző könyvtár épületben oszlik szét. És hogy ne csak a kutatásról essen szó: az egyetemnek 25 sportcsapata van az egyetemi ligákban, melyek összesen 27 nemzeti bajnoki címet halmoztak fel az évek során. Kabalaállatuk Bucky a borz, a fő ellenfél pedig természetesen a „szomszédos” – mint ide a milánói egyetem – University of Minnesota.
Kicsit száraz lett a gyűjtés, de alig egy kis idővel indulás előtt már máshogy forog az agy, és máshogy járnak az ujjak a klaviatúrán… fantáziadúsabb írásokkal jelentkezünk kintről, amint lesz netünk, de holnap sem marad post nélkül a lelkes olvasó, hála az időzítéseknek!
