Az 1848-as állammá válást követően a wisconsini gazdaság komoly változásokon esett át. A borzok letették a csákányt, és a bányászat helyébe a mezőgazdaság lépett elsősorban a déli területeken. Hamarosan vasútvonalak létesültek a szállítás megkönnyítése végett, és számos, földművelésre alapuló cég alapult, mint például a J.I. Case & Company, amely a termeléshez szükséges szerszámokat állított elő. Az állam 1860-ra az ország vezető búza termelőjévé vált.

 

Egymás után nőttek ki a malmok is a termékeny talajból, de – részben éppen emiatt - a 19. század végére a prosperáló kezdet enyhe hanyatlásba csapott, ugyanis a nagy lelkesedésben a talaj kimerült, az erdők nagy részét pedig kitermelték. Az 1890-es évektől fogva így a búza helyett a tejtermékek előállítása felé fordultak a gazdák, hogy a termőföldjeikből a lehető legtöbb profitot tudják kinyerni. Így vált Wisconsin „America's Dairyland”-é, avagy a tejtermékek központjává, a sajt állammá. Mindezt jelentősen elősegítette az a tény, hogy a térség bevándorlóinak nagy része rendelkezett sajtkészítői hagyományokkal, továbbá a University of Wisconsin-on Stephen Babcock vezetésével jelentős kutatások folytak az élelmiszeripar ezen ágazatához kapcsolódóan. Ma sajttermelésben az országban első, tej terén pedig második Kalifornia mögött az állam. Mezőgazdasági produkcióját örökíti meg a helyi negyeddolláros is. Hasonlóan az országok jellegzetességeit hordozó euro érmékhez, ez a pénzérme is megjelenik államonként. A wisconsini példány az ábrán látható.  

Miközben a penészgombák belecsaptak a tejbe, az erdőket is újratelepítették Aldo Leopold vezetésével. Az ember leggyakrabban saját hibáiból tanul, így a 20. század elején újra felvirágozhatott a fa és papíripar, immár a korábbi hibák romjain alapozódó fenntartható formában. A felvirágzó gazdaság üstökösként emelte Wisconsin csillagát a csillagsávos lobogón, és 1910-re 8. helyezett volt a borzok hazája az államok rangsorában a megtermelt össztermékek értékét tekintve.

 

A politikai élet sem tétlenkedett. Ha megkérdezi a világ, hogy „na és mit adtak nekünk a rómaiak Wisconsin lakói?”, akkor a válaszok közt szerepelni fog az előválasztási rendszer, ami azt hivatott eldönteni, hogy az adott párt kit indít az elnökválasztáson. Ez az európai politikai életet aligha rengette meg, de az USA választási rendszere ma olyan lenne enélkül, mint egy seed-elés nélküli torrent file. 

 

Ezenkívül a személyi jövedelemadó intézményét is itt honosították meg, azaz a jövedelemmel arányos állami adók intézményét, valamint a munkahelyi balesetekért járó kompenzációra vonatkozó törvényeket is. 1932-ben itt állították fel az első munkanélkülisegély programot. 

2008-ban a bruttó állami össztermék szempontjából Wisconsin volt a 21. Az USA államai közt, ami nagyjából meg is felel a népességének. A GDP 35239$-ra rúgott, de a munkanélküliség értéke viszonylag magasnak mondható: 2010 júniusára elérte a 7,9%-ot. Jelenleg az állam legnagyobb foglalkoztatói a Wal-Mart, a University of Wisconsin-Madison (!!!), a Milwaukee Public Schools és a U.S. Postal Service.  A mezőgazdaság és feldolgozóipar mellett ki kell emelni a turizmust, mint fő bevételi forrást, ugyanis Wisconsin telis-tele van kitűnő kirándulóhelyekkel. Ezeket most nem is taglalnánk, mert reméljük szépen fokozatosan sor kerül majd rájuk a hétvégékről szóló írásokban.  

Ennyit egyelőre innen a távoli Wisconsinról szóló alapozó kurzus keretében, minden mást meglátunk bő 3 hét múlva!

Címkék: történelem wisconsin uow m wisconsin blog

A bejegyzés trackback címe:

https://wisconsin.blog.hu/api/trackback/id/tr493096741

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása