“Washington, DC is to lying what Wisconsin is to cheese.”
-Dennis Miller-
Wisconsin büszkélkedhet az egyik „legcoolabbul” hangzó névvel az államok sorában, ez nem is lehet kérdés. A tekintélyt parancsoló karakteres „W”, melyet egyetlen magyar sem tud akcentus nélküli tökéletességgel útjára engedni elkerekedő ajkairól már önmagában maga mögé utasít olyan egyszerű betűhalmazokat, mint Florida vagy Buffalo. De mit tud ez a hely a puszta nevén túl, és hol is van egyáltalán? Tovább után sajtos borzokról, Rómáról, Gerald Butlerről és választásokról!
Mint minden valamirevaló ismertető, a földrajzzal és népességgel kezdenénk, hogy aztán az éghajlatot némiképp „elbrittesedve” egyenesen külön postban tárgyaljuk. Két dolog tűnik szembe a térképre pislantva: Wisconsin kicsi és északon van. Kicsit árnyalja ezt a két trivialitást az, ha a „kicsiről” megemlítjük, hogy mindez a 23. helyre elég az államok rangsorában a maga 163639 km2-vel, ami éppen 1,759 Magyarországnak felel meg; az „északon van” állítást pedig kiegészítjük azzal, hogy oly fagyos vidékekkel fekszik egy szélességi körön déli peremvidéke, mint például Róma… Az éghajlat fagyos jellegéért elsősorban az északi sarkvidékről le-le látogató kalandos légáramlatok tehetnek, kiknek kijegezett utat biztosít Kanada tundrája.
Az ilyen szemszögből vizsgálva már koránt sem olyan aprócska területen – melyet nem szabdalnak szét lakhatatlan fennsíkok és hömpölygő folyók által vájt kanyonok – mindösszesen 5,686,986 állampóógár osztozik az USA 30. legkevésbé népes államát kialakítva ezzel – láthatjuk, van ott még hely. A jelenlegi emberállomány mintegy 200 év alatt duzzadt fel. 1820-ban még csak 1444 boldog telepes próbálta megvetni csizmáját e vidéken, majd 1930-ban már 2,8 millióan népesítették be a végtelen erdőséget. A legnépesebb város az egzotikus hangzású Milwaukee, ami sokkal inkább hangzik az indián törzsfőnök legkisebb fia neveként, a maga vonzáskörzetestül 1,7 millió lakosával. A főváros pedig Madison, melyről még lesz szó a későbbiek során.
A lakosság összetétel sokkal homogénebb, mint az ország déli határain: 91,52% fehér mellett a sportcsapatokat alkotó 6,15% északra merészkedő fekete, 1,92% ázsiai programozó és 1,3% őslakó alkotja a népességet. Érdekes megemlíteni a leszármazási vonalakat, ugyanis meglepő adatokat kapunk. A teljes populáció 42,6%-a vallja magát német ősök sarjának, 10,9% ír felmenőkkel büszkélkedik – vagy legalábbis szeretne az odaát ultramenőnek számító sármos sörivók brigádjához tartozni, de minimum egy ír pasit szerezni magának (ezért a nap zenéje) -, 9,3% lengyel (ez a legmagasabb szám az USA területén, és melyik filmbe ne lenne legalább egy lengyel hangzású vezetéknév ugye), 8,5% norvég, valamint 6-6% macska és fish&chips zabáló. A vallási megoszlás a fentiekből némiképp következő módon 80%-os keresztény arányt mutat, ezen belül is 50% protestáns felekezetűt.
Visszakanyarodva a terület szét nem szabdaltságához: gyakorlatilag sík. Ugyan némi eufémizmussal a térképre rákanyarítottak egy „Highland” szócskát, de vagy csak holland bevándorló volt a geográfus, vagy elkötelezett Hegylakó rajongó. Az állam legmagasabb pontja ugyanis 595m, az átlagos tengerszintfeletti magasság pedig 1050 láb. 15000 kis tavacska teszi színessé a zöld vidéket (a terület 46%-a erdő), melyek közül kettő nagyobbacska a Nagy-tavak tagjainak is mondhatja magát: északon a Lake Superior jege metszi a partvonalat, keleten pedig a Michigan tó hullámai rohannak ki Milwaukee fövenyeire. Érezhető, hogy a domborzat nem különösebben töri meg az északi fuvallatok lendületét, és a síelés terén sem a lesiklásé a döntő szerep. Ennek ellenére délen találhatunk csinos kis sziklákat is, melyeket gleccserek hagytak hátra a sziklamászó utókornak. 
[folyt. köv.]
